2013. június 24., hétfő

Újra töltve: Liepnitzsee triathlon 2013

    Az egyik legjobb dolog ebben a triatlonban, hogy a rajt 12 órakor van. :)  A másik, hogy csak 20 kilóméter az autóút a helyszínre. Ídő jó volt, így megint teljes családi létszámmal érkeztünk meg a Lipenitzsee strandjára.
terepszemle a strandon
   Víz 22 fokos, neoprén betiltva! Én okos még örültem is neki, az utóbbi hetekben nagyon jól ment az úszás az edzéseken. Alaposan bemelegítettem ezúttal a vízben, úgyhogy nyugodtan vártam a rajtot lejjebb a vízparton.


Úszás:
   Az úszás mégsem sikerült jól ezúttal sem. 2-300 méter után kezdődtek a problémák, nem tudtam jól kifújni a levegőt. Nem tudom pontosan mi az oka. Ezt tetézve az első körben a 2. bója után telibe nyeltem egy nagy adag vízet belégzésnél, de úgy, hogy teljesen meg kellett "állnom" köhögés meg minden, jött a mentőhajó, már azt hittem kiszednek a vízből. Gyorsan mondtam, hogy csak vízet nyeltem minden ok, elkezdtem újra úszni de nem esett jól. Angéla megijedt amikor meglátott a partra érve az első kör végén, utólag mondta, azt hitte nem is folytatom. Mondtam neki, hááát én is azt hittem. :-)
úszópálya
   Hatalmas büfögések és sétálás után be a második körre a vízbe és próbáltam végigúszni. 29:41-el értem el a váltózónát ami az eseményeket nézve még veszteségcsökkentésként is felfogható. (Tavaly 31 percet úsztam még neoprénnel) DE, ez mégsem az az ídő amit a jelenlegi tudásommal úszhattam volna.

Bringa:
  Tavaly itt törtem össze a vállam, így felemás érzelmekkel vártam ezt a versenyt. Korán kellett jelentkezni mert hamar elkeltek a rajthelyek. Jelentkeztem, de abban bíztam, hogy mivel tavaly ez a veszélyesebb, keskeny bringapálya egy alternatív megoldásként született meg, idén végre az eredetileg tervezett rendes országúti pályán megyünk majd. Fenéket! Így legfontosabb célkitűzésem a a bringázásra az volt, hogy egyben, bukta nélkül érjek vissza a váltózónába.

bringapálya
     Kicsivel több mint 1 perc alatt felkaptam a bringacuccokat és már a bringán is ültem. Kicsit tompa voltam még az úszás megpróbáltatásai után, de próbáltam átrázódni a biciklizésbe.

indulás
   Kezdtem magamhoz térni. Jól ment a bicaj alattam. Élveztem. 8 kört kellett teljesíteni a bringapályán aminek egyik fele egy szintes erdei útvonalon, másik fele az erdőszéli bicikliúton vezetett. Engem is előzött meg egy pár versenyző, de szépen előzgettem azért én is. Tavaly rengeteget ittam és még ettem is bringázás közben itt az első triatlonomon, ez hiba volt. Idén nem is vittem csak egy fél liter vízet az aerokulacsomban, amiből végül csak 4-5 kortyot ittam. Tökéletes volt.
1:05:48 óra elteltével ismét a váltózónában voltam.

Futás:  
1 kör a Liepnitzsee körül
    Okosan indítottam, nem erőltettem túl a dolgot. Paráztam is az első kilómétereken, figyeltem, naa lesz görcsölés vagy nem?

kifelé a váltózónából
     A váltózónából kiérve a frissítőállomáson fekaptam egy pohár vízet és még 4 km után egy pohár izót, ennyit ittam,. A megfelelő frissítés miatt is, ezúttal nem volt gond az oldalammal. A Liepnitzseelauf-ról jól ismert útvonalon otthonosan mozogtam. 3 futót sikerült megelőznöm. Végül a 3. abszolút ídőt futottam az erdei, szintes 8 kilóméteren, 32:22 alatt. A krossz triatlon az kicsit zsákbamacska volt nem tudtam igazán megítélni, de itt látom milyen összteljesítményű indulók közé férkőzök a futó ídőm alapján. Ez meglepő számomra is, hogy ennyire ki tudom hozni még magamból a verseny végére a tempót.

2:10:10 óra. 18. összetett, 3. az M35 korosztályban. 13 perccel jobb ídő mint tavaly. De lehetett volna jobb is. Az úszás miatt nem vagyok teljesen elégedett. Sebaj. Idén így alakult. Legfontosabb, hogy nem estem el a bicajjal, nem szenvedtem a futáson, összességében egy jó kaland volt. :-)

meglepetés korosztály dobogó, 18. összetettként nem számítottam rá
puska kellett volna ehhez a melóhoz... :)
családi csapat munkamegosztás
  Most egy kis lazítás következik, nyaralás, majd augusztusban talán egy 70.3-on térek vissza a futónapló kerékvágásba.

Addig is, legyetek jók ha tudtok. :)

2013. június 20., csütörtök

Lezúzva, betárazva, tovább harcolva

   Egy bukás után szétcsapva. Azok az ujjak (is), jajj. Mégis tele a póló a kulacsokkal a további küzdelemhez és nyomja tovább. Szimbólikus. Tetszik. 


2013. június 16., vasárnap

Joe on trails

Az ígért eksön fotók. A táj gyönyörű volt... :)

 


2013. június 12., szerda

Schorfheide-triathlon, a határok újra értelmezése

   Minden gyanútlanul indult. Remek nyári ídő és gyönyörű táj fogadott minket a Wolletzsee (tó) strandján, a verseny központjában. Elkisértek a lányok is, tudtam, hogy a strandon jól fogják érezni magukat amíg én a dombok között gyilkolom magam.

itt még mosolyogsz...
   Átvettem a rajtcsomagomat, rajtszám: 1 - József! Hoppá, na ki a fasza gyerek? Jaaa, hogy ABC sorrend, ááá :-)) Előkészítettem a váltózónában a cuccaim, megjött Chris is a Wasserratten egyesületből, akit szintén sikerült rábeszelnem az indulásra.  Beöltöztünk a neóba és vártuk a rajtot. Csúszott negyed órát, mert összedőlt az egyik sor bicikli állvány! A tűző napon neoprénben várakozni viszont nem igazán optimális. :)



Az úszás:

   Végre elstartoltunk, ám az úszás első 400 métere elég katasztrófálisra sikerült. A hideg vízben az orrom bedugult és sehogy nem találtam a ritmust a jó levegővételhez. A rajt utáni tülekedés is extra levegőt kivánt amit nem tudtam utánpótolni. Így háromszor váltanom kellett 1-1 csapás mellre, hogy egy kis extra levegőhöz jussak. Lassan aztán sikerült rendezni magam és a második 750 méteres úszókör már jobban sikerült. 27:39-es ídővel értem el a váltózónát.

hát ez nedves...még a szám is tátva maradt
A bringázás:

   Neo le, zokni, cipő, sisak, rajtszám, nem tűnt hosszú ídőnek és már indultam is a bringakörre. Illetve körökre! 6 kört kellett teljesíteni, 725 méter szinttel, a frisítőpont a bicikli és a futópályát is érintette, így minden körben volt lehetőség frissíteni. Úgy döntöttem nem viszek magammal kulacsot a bringapályára. Minden körben frissítek és kész.
   De a pálya! Ez maga volt a pokol! Fel, le, fel, le! Megállás nélkül, pihenni szinte semmi ídő nem volt a rövid ideig tartó lejtőkön. És ugye ott sem tangázni akartam. Nyomtam mindenhol. A melegben a legkisebb áttetelen való vánszorgáson a meredek emelkedőkön felfelé a pulzus ugye az égbe kúszott és a lépésben haladás miatt ráadásul a menetszél sem hűtött, kegyetlen volt. A második körben járva komolyan nem tudtam elképzelni, hogy fogok ezeken az emelkedőkön még négyszer feljutni. Ez a logból kiemelt kép talán segít elképzelni a terep nehézségét:
túl rövid ideig lehetett lefelé döngetni
    Ezt még megdobta a tűző nap is a szántások szélén, ahol a pálya egy-egy szakasza vezetett. Hogy ne csak panaszkodjak, lefelé csapatni király volt! De kellett is hozzá vér a pucában a fák között! Na ott senki nem is ért utol. Vagy lemaradt aki a felfelé szakaszokon rámjött, vagy én értem lefelé utol az elöttem haladót. Tudtam, hogy a lejtők az egyetlen esélyem a szintes tréningek hiányából adódó hátrányomat legalább részben ellensúlyozni

   Szorgalmasan ittam minden körben, igaz csak egy pohár folyadékot elkapva a segítőktől. Víz, izó, kóla, víz, izó, majd a hatodik körben fordultam be a váltózónába.

egyik körben már messziről kiáltottam, kóóólát! :)
   2 óra és 11 perc kellett a 41 km-es krossz terep teljesítéséhez! A duplája egy normál rövidtávú triatlon bringás ídőnek, kegyetlenül nehéz volt. Nagy megkönnyebbülés volt magam mögött tudni a bringázást. A váltózónában cipő, sisak le, futó cipő fel és indulhattam a három, egyenként 3,5 kilóméter hosszú futókörre. Azt gondoltam, a legnehezén végre túl vagyok...


  A futás:

   A váltózónát elhagyva egyből ittam egy pohár izót a fríssitésnél. Ezután csak kimentem és rakosgattam a lábaimat egymás után. Figyeltem az oldalamra nem kezd e el szúrni, és hogy a tempómmal ne feszítsem túl a húrt. Egyfajta "verseny komfort zónában" ptróbáltam futni az első kilómétereket.
Az tűnt fel, hogy a legkisebb emelkedő is rettentően megfogott. 1-2 km után fejben megint nagyon visszaütött ez a körözgetős szisztéma. "Még 2 szer itt", "olyan sokat", stb... Előztem pár embert ,de mivel többféle táv is volt plusz ez a körözgetés, nem tudtam kivel vagyok versenyben. Persze amint megláttam valakit, a józan mérlegelés után "hagyd, csak magadra figyelj", hamar jöttek a "csak meg kéne próbalni elkapni" gondolatok. :))

   A második kör elején csak 1 pohár vízet öntöttem a fejemre, nem ittam! Nem is értem. Persze éreztem is, az egész szám az ajkaim teljesen kiszáradtak, ilyet még soha nem is tapasztaltam. Csak érjek megint a frissítőponthoz. Az utolsó kör elején betoltam 2 pohár vízet és egy szelet dinnyével a kezemben indultam ki az utolsó csatára. Jól esett a pár harapás belőle, összeszedtem magam és próbáltam koncentrálni, hogy elérjem a célt. Itt láttam előttem még egy potenciális ellenfelet, aki először még nagyon messzinek tűnt, ám 1 kilóméterrel a cél elött sikerült beérnem és egy "demoralizáló tempóval" (gyök 3) elmennem mellette, hogy még véletlenül se jusson eszébe, hogy próbáljon rá válaszolni, mert akkor gondban lettem volna... :-)

   Ezzel az érzésre araszoló futással végül az abszolút harmadik leggyorsabb ídőt futottam, amiből arra következtetek, hogy ez a bringa terep mindenkit rendesen elintézett...10,5km, kb 120 méter szint, 50:21 alatt.

   Hatalmas megkönnyebülést és boldogságot éreztem a célben 3:33:36-es teljesítés után, hogy EZT meg tudtam csinálni. A futásommal sikerült 5 helyet javítva, a 22.-ről a 17. összesített pozicióra előre lépnem a 37 olimpiai távon induló közül. A mezőny eleje  az Xterra cross triatlon bajnokság montis gárdájából áll, ezért nem panaszkodhatom az eredményt illetően. :)

végre :)
Ez volt az élménybeszámoló. De talán lényegesebb, hogy mit szűrök le a versenyből:

-Úszás. Hosszabb bemelegítés kell a vízben, hogy jobban felvegye a testem az adott vízhőmérséklethez a ritmust. A bedugult orr talán a hirtelen hidegsokknak volt köszönhető (18-19 fokos volt a víz)

-Váltózóna. A váltózónában ezúttal túl hosszú ídeig bíbelődtem. Érdekes, nem éreztem így. Először 2:24 ami 30. ídő, illetve 1:33 ami utolsó előtti, 36. Ha az átlagos váltózónában töltött ídőket nézem, 1 perccel kellett volna gyorsabbnak lennem mindkét váltásnál. Ezen az apróságon 2 perc és pont 2 helyezés úszott el.

-Terep biciklizés. Leszállni a nyeregből csak leges legvégső esetben! A meredek emelkedőn leszállva úgyanúgy keservesen nehéz szétcsapott lábakkal tolni felfelé a bringát és jóval lassabb is mint kistányéron pörgetve. Akkor is, ha érzésre szinte állva pedálozunk. Csak ídőveszteség és nem kimél jobban.

-Frissítés. 3 és fél óra kemény sport csak folyadék potlással. A verseny idejét nem ellenőriztem tavalyról, nem számítottam rá, hogy 3 óránál hosszabb lehet. De mivel a verseny alatt nem éreztem, hogy egyszercsak fejbe vágtak volna, talán nem volt konkrét gond a frissítéssel. Mégis, a 3dl izó, 1dl kóla, 5dl víz és a 3 harapás dinnye a legoptimálisabb frissítésnek sem nevezhető 3 és fél órás versenyhez. Talán egy műzli, egy banán, vagy gél még bejátszhatott volna. Legalább megnyugtatni a testem, hogy van utánpótlás.

-Mentális kihívás. Főleg a körözgetések miatt. De: Nincsenek határaink. Csak mi állítjuk fel őket magunknak egyfolytában. Ez a tapasztalat (is) segít majd engem a jővőben.



Eredmények: Schorfheide-triathlon

A verseny után megfogadtam magamban soha többet nem jövök ide vissza, persze mostmár megint azon gondolkodom, hogy jővőre, egy célzott szintes felkészüléssel... :)

Készült sok fotó a szervezők részéről is. Amint közzéteszik őket, frissítem a bejegyzést. Érdemes lesz megnézni a képeket a terepről. :)

2013. június 7., péntek

Timex Personal Trainer, avagy nem futó óra

   Elképzeltem, hogy a Timexszel milyen jó lesz. Majd biztosan kapok tőlük esernyős hosztessz lányokat a futóversenyeim rajtrácsára, VIP sátrat a triatlon versenyek váltózónájába, masszázs és edző teamet a hétköznapokra... e helyett... mit kaptam? Egy Timex Personal Trainert! Ezt kb. az elöbbiek ellentétjeként lehet értelmezni. :-))

   Az óra amúgy ok, mégis jól kiszúrtak velem! Miért? Az órában nincs Stopper (Chrono), azaz futó óra funkció részídő méréssel. Miután ezt észre vettem, az érdeklődésem az óra iránt meredeken zuhanni kezdett. Az órát más célközönségnek szánják, nehéz lesz az én szempontomból hasznos dolgokat írni róla. Azért megpróbálom.;-)


    Ez az egyik legolcsóbb, legegyszerűbb pulzusmérő óra a Timextől. Az ár magában még jó tulajdonság is lehet,  a szoftvere cserébe elég minimál, a fentebb említett stopper funkció sincs benne. Szívritmus mérés, néhány edzés információ és ennyi.

   Edzés ídőt azért lehet vele mérni. Amikor megnyomjuk a szívpánt jel vételét aktiváló On/Off gombot (pulzus mérés), az óra elkezdi mérni az eltelt ídőt. Ugyanezzel a gombbal tudjuk ki is kapcsolni a pulzus mérést. Ez jelenti az edzés végét, a közte eltelt ídő volt az edzés. Ezután, vagy edzés közben is, a következő összesített adatokat tudjuk megnézni:
   -eltelt ídő
   -elégetett kalória
   -beállított szívritmus zónában eltelt ídő
   -átlag pulzus
   -szívritmus regeneráció (recovery gomb megnyomására)

   Cél pulzus zónát is lehet az órán állítani. Ehhez külön csipogó figyelmeztetést (Audible Alert) is tud. Pulzus mérés közben az On/off gomb rövid megnyomásával lehet ezt ki be kapcsolni. Hát ezek lettek volna az extrák. Ja meg még "Indiglo" kijelző világítás is van. Az egyszerűbb órákon ez sem magától értetődő.  Erre az "Indiglo"-ra nagyon büszke a Timex, már vagy úgy 10 éve... ;-)

   Egy dolog viszont egyből megtetszett a szettben, hogy komfort (flex-tech) szívpántja van. Ez korrekt, hogy minden órájukhoz a műanyag szívpánt helyett már komfort szövet pántot adnak. Nekem még van mindkettőből és valóban sokkal kellemesebb a komfort verzió.


   A Timex a sport óráit 3 fő kategóriába sorolja, Wellness, Fitness, Elite. Ez az óra Wellness kategória. Emiatt az analóg adatátvitel előny lehet egy fitness stúdióban, a kondi gépek tudják esetleg venni a szívpánt jelét. Futásnál előfordulhatna, hogy bezavar ez-az az analóg jelnek, ami viszont így nem érdekes.


   Összefoglalva, amit én mondani tudok a Personal Trainerről, hogy azt amit tud, azt jól csomagolták ebbe az órába. Jól kezelhető és logikus a gombok funkciója, nagyon hamar megértettem mi, hogy működik rajta. Eccerű, naccerű. Annak, akinek ennyi funkció tutira elég.  A Zone Trainer nem volt ennyire intuitív. (Persze ott a hasonlóan 5 gombbal jelentősen több funkciót lehet beállítani)

   Hogy megéri e az árát ez már érdekesebb kérdés. A többi Timex pulzusmérő órához hasonlítva, csak ha olcsóbb lenne. :-) Ha a kevés funkcióját az árához, illetve, hogy mennyivel olcsóbb az "eggyel jobb", jelentősen több funkcióval rendelkező társához képest nézem, számomra nem atraktív. A Zone Trainert  nagyon megkedveltem, most is itt van a csuklómon miközben írok. Azon van stopper, részídők, digitális jelátvitel... For a few dollars more...:-)