2016. június 25., szombat

Triatlon váltó a Liepnitzsee-n

Berlintől északra 20 kilóméter a Liepnitzseeig. Sokat tekerek ebbe az irányba, off szezonban montival az erdei utakon, szezonban TT / RR.

Itt indultam első triatlon versenyemen 2012-ben, abban az évben rendezték először meg a Liepnitzsee-triatlont. Eredmény? Clavicula Tossy 1, vállszalag nyúlás / kissebb beszakadás a bringa pályán történt bukásom révén. 2013-ban újra indultam rendezni a számlát, de a bringa pálya adottságai miatt azóta inkább nem indulok ezen a versenyen. Sok helyen szűkös, potenciálisan veszélyesnek tartom.

Marc "öreg harcos", Bernauban (Berlinnel szomszédos város itt északra szintén) lakik, jól ismeri a verseny szervezőit akik lefordítva a Bernaui Futóbarátok Egyesület. Ő minden évben indul ezen a versenyen. Idén lesérült a bokája nem tudott futni, megkérdezte lenne e kedvem párosban lenyomni a versenyt, átvenném e a futást.  Egyből rábólintottam. Persze Marc nem lenne Marc ha ezek után nem kezdett volna tovább variálni. Ő szuper bringás, én jól futok, viszont úszáson egyikünk sem "világverő", kéne egy jó úszó és ráhajtani az abszolút győzelemre...

Este 11-kor hív az új tervvel...bazz utálom az utólagos variálást. De ok miért ne megkérdezem Felixet aki pár hónapja edz nálunk és egyértelműen a leggyorsabb "úszónk", úszó sport után most szeretne triatlonozni. (100m legjobb ideje 51 mp... bazz)

Bonyolította a tervet, hogy épp ezen a versenyen tervezte Felix élete első triatlonját a sprint távon teljesíteni. Ez azt jelentette, hogy a Sprint táv startjától pontosan 1 óra 30 perce volt befejezni a versenyét, pihenni, enni, inni átöltözni és odaállni az olimpiai táv rajtjára. Azt beszéltük meg, hogy semmi stressz csak koncentráljon a saját versenyére, ha bármi van beugrok én úszni és el van intézve. De minden klappolt, maradt bő 12 perce minderre... ;-)

Fel a neoprént és go! Az első kör végén meglepődve láttam, hogy ő érkezik elsőként. Boááááh, mekkora királyság, ha valami nekem szenzációs, az ha valaki ilyen gyorsan tud úszni (triatlonon).
Ekkor még 2-3 úszó pár méter lemaradással a nyomában volt, de a második körben gyújtotta csak be a rakétákat és rendesen leszakította a többieket, nagy előnnyel futott ki a vízből. Videóztam és hallatszik, hogy az ámulatomat nehezen tudtam titkolni. :)



Gyors váltás és Marc kihúzott a bringapályára. Kiváncsian vártam vajon elsőként is fog e visszatérni. És igen, Marc első! Nem tudtam mekkora előnyünk van, átvettem a rajtszámot és neki iramodtam a tó körüli 8 km-es körre. Egy kis extra terhet jelentett, hogy most már nem veszíthettem épp én el a vezető helyünket a versenyen. Azért ilyen terheket el lehet viselni... ;-)

A felvezető birngás segítségével a tó körül végig tudtam tolni, ami csak a csövön kifért.  Nehéz futó pálya, az első negyedében szintes és meredek emelkedőkkel tarkított, visszafelé futva a tó mellett sok  kiálló gyökér és puha talaj Azt éreztem, hogy a tempómmal egyéni teljesítő nem fog megközelíteni, váltóban induló futótól tarthattam. Alaptalannak bizonyultak az aggodalmaim, 6 perccel az első egyéni induló és 20 perccel a második váltó csapat futója előtt értem, értünk célba.


váltó pódium
vzipatkányok a liepnitzsee triatlonon :)
Jó móka volt meg minden. De más egyéni indulóként célba érni. Valahogy nem teljes a sikerélmény, főleg látva az egyéni beérkezőket. Épp az teszi számomra a triatlont vonzóvá, hogy három féle kihívással kell megküzdeni egyetlen verseny alatt.

És bár a váltóban indulás egyéni specialistákkal teljesen legitim, az ötlete a váltónak úgy érzem mégsem ez, lenyomni ezerrel az egyénieket, hanem inkább az élmény adás lehetősége a multisport iránt érdeklődőknek. El is döntöttem egyéni triatlon versenyen ilyen váltós felállásban a jővőben nem fogok részt venni, kivéve ha nem fenyeget minket egy abszólút ídő elérése és csak a többi váltóval versengünk.

Klassz volt, jó volt, egyszer megéltem milyen elsőként futni, felvezető bringás meg minden de ennyi. Ez nem az én világom. All or nothing. :)

A futásom straván (kicsit későn indítottam az órát...): https://www.strava.com/activities/614317260
A verseny honlapja: http://www.liepnitzsee-triathlon.de/
Váltó eredmények: http://www.ziel-zeit.de/ergebnisse/Staffeln_4_855.pdf

2016. június 14., kedd

A hosszútávú triatlon küszöbén, még 4 hét

Helló evribádi. Nem marad ídőm írásra, mert sok a sport de a meló is. Az alvást főleg nem hanyagolhatom ilyen előzmények mellett. Szóval no time. De egy hét alatt részleteiben csak összehozok valami infó csomagot mert történik ez az, miközben a "nagy" verseny felé haladok.

Ha csak a verseny startjáig hátralevő 4 hétre gondolok, úgy érzem jó lenne még több ídő. Másfelől a lehetőségeimhez mérten sokat és (remélem) jól edzek.

A tavasszal említett heti edzés rekord  már a múlté.  Szórom a 15 órás heteket, de volt 16 és 17 óra
feletti is.  Ez heti két úszásból, nem elegendő futásból, (próbálom legalább a heti 40 kmt tartani) és annyi bringázásból ami csak belefér jön ki. 4400 km felett járok idén.

A tavaszi versenybringás RTF-ek után a hétvégi hosszabb tekeréseket már az ídőbicajon nyomom. A télen túl agresszívre állított elméleti üléspozicíóból rendesen visszavettem, a legfelső pontra került a kormány és így már kezdem jól érezni magam aeró pozicíóban is. Egy egy strava szegmenst leszámítva (amúgy sem árt egy egy sprint) próbálok nyugodtan, IM tempóban menni a triatlon bicajjal. A 80%-os pulzust alulról próbálom közelíteni.

Ezen a bringán az aeró kerekekkel ez nagyon élvezetes. Nyilván széljárástól is függ de az átlag 35 km/h szélcsendben mondhatni könnyedén megy. Szóval nem tűnik irreális átlag tempó célnak a tapasztalatok alapján. Aztán majd meglátom, 150 km után mit szólnak a tervemhez a lábak. :-) Na és a fenekem! Azzal még mindig minden bajom van már 50-60 km után is... De vissza a lényegre, a bringán próbálom majd nem kiélezni a dolgokat. Elsőre inkább ott konzervatívabban szeretném abszolválni, hogy a futáson maradjon lehetőségem kontrollálni az eseményeket, ha netáán minden rendben menne. Persze tudom itt minden közbe jöhet és közbe is jön. Egy hiba a frissítéssel és game over...

Vasárnaponként próbálok egyből ráfutni a bicajozásra, ez nem mindig sikerül ídő hiány miatt, de amikor igen, az viszont komoly edzés. Mind terhelésben, mind mentálisan. Duplán beépül.Ezeken a futásokon sem erőltetem túl. Így, 80%-os pulzus környékén 4:30-as tempóval tudok szépen mozogni. Ez 3:15-ös maraton lenne. Ha 3:30-on belül beérek majd, a futással elégedett leszek. :)

A vasárnapi brickem:
Bicaj

Futás


Egyik vasárnapi tekerés alatt viszont a technika adta meg magát, a hátsó váltó karja beadta az unalmast és lefelé egyszercsak már nem váltott. Próbálkozás közben még jól fel is váltottam kettőt. Bő 40 kilóméterre Berlintől... fasza. Út szélén szétkaptam ezt a filigrán kis űrszerkezetet, persze esélytelen volt. Összerak, bringára fel és mint majom a pöcsköszörűn 110-120 as pedálfordulaton haza indultam. Reménykedtem csak ne most érjen útól valami versenybringás banda, hogy: -"nézzétek már ezt a divat triatlonistát, aero felni, karbonbicaj, csilicsáré, oszt hasít itt épphogy 30-al és pedálozik mint az állat Frodenonak képzelve magát..." :-))  (megúsztam)

kaputt
Közben volt ídőm azon agyalni, hogy tök felesleges fullos technikával felszerelt bicajt venni. Triatlonhoz a Shimano 105 váltó is tökéletes. Nem a sok váltásról szól a történet. Lehidaltam, amikor a bicaj megvétele után (használtam vettem) elkezdtem neten nézegetni az Sram Red váltó/fék szett összetevők árait... A két kis váltókar ott a könyöklő elején 250 euróba kerül... piaci ár... Otthon megint szétszedtem megtaláltam a hibát, elkezdtem neten keresni infókat. volt para, hogy drága mulatság lesz. Lényeg a lényeg, végül 20 euróért kaptam gyári Sram felújító szettet! Jessz ok. Leírás is meglett a neten, így könnyebb dolgom volt a javításnál. Bár a leírás a Zipp R2C (return to center) váltókarjához való, valójában csak a fogantyú dizájnja különbözik az Sram 1090 R2C-től.

Sram/Zipp R2C váltókar szerelési útmutató : http://www.zipp.com/_media/pdfs/support/R2C-Rebuild.pdf

a tönkrement alkatrészek

javító szett
Ready to race again!
Úszás megy, hétfő és péntek.  Vasárnap fogok futni versenyen egy triatlon váltóban. Ha jó ídő lesz a verseny után majd ott tolok szabadvízi úszást is. Majd egyetlen triatlon versenyként Challenge Roth előtt jővő hét szombaton indulok olimpiai távon. Neuruppiner Triathlon. Nem a legtutibb rákészülés a hosszútávra nézve de idén így alakult ez versenyileg. Annyira a rothról szól minden a szabadídőmben, inkább nyomatom a tréninget a hétvégéken a versenyek helyett. De tudom azok is nagyon hasznosak lennének.

Wasserratten triathleten, egy aktuális csoportkép
tréning momentz
Zsilett
Egy rövid futi azért becsúszott egyik szerda estére,  5 x 5km-es futóverseny a Tiergartenben. A vízipatkányokkal jött össze egy csapat, jó móka volt, élveztem.

Berliner Wasserratten csapat
17:15 és 7. beérkező. Feelinges így elől futni.
Jaa ezen kívül is van tök jó újdonság amit nagyon élvezek! Szerdánként atlétika pályára járok futni majd utána közvetlenül súlyzós kondizás ott a teremben. Adott a lehetőség, mert itt a Rehberge parkban levő atlétika pályára a wasserrattenek szerdánként bejárása van. Eddig nem szántam rá ídőt de pár hete lejárok és kurva jó. Tetszik a 400-as pályán a futás, utoljára gyerek koromban futottam rajta.

4 x 2000  atlétika pályán:



Le is videóztam a pályán a bemelegtő gyakorlatokat, futó abc...


A futás után az erősítés egy triatlonhoz összeállított gyakorlatsor, ezen megyünk végig. Az edzőterem nem új gépekkel van tele, de minden ott van ami kell, szuper!
http://tri-mag.de/service/training/media/video/triathlon-drills-krafttraining-133115
A legjobb az egészben igazából a változatosság, új impulzus, új lendület.

"konditermünk"

Hát így haladok első hosszútávú triatlonom felé, jól érzem magam, élvezem az egészet, nem macera a sok edzés, sőt! Szerencsére sérüléssel sem bajlódom, úgyhogy alles zupa!